Antarktiszról keveset tudunk, itthonról kevés figyelem irányul rá. Ez talán azért van így, mert ritkán lakott, kevesen utaznak oda és a többi földrészhez képest kevésnek tűnik a látnivaló. A legtöbben területének méretével sem vagyunk tisztában, ami annak is köszönhető, hogy az ismert térképeken, amelyek Földünket ábrázolja, egy elhúzódó fehér foltként láthatjuk, így pedig a tényleges területéről nem szerezhetünk valós benyomást. Most, hogy az évben az antarktiszi látogatások szezonja hamarosan véget ér, érdemes kicsit a világunk leghidegebb régiója felé tekinteni egy kicsit.

Jelen bejegyzésemben igyekszem olyan érdekességeket összegyűjteni, amelyek közül kevés ismert legtöbbek számára. Íme a saját tízes listám Antarktisz témában.

1. Antarktisz vagy Antarktika?

A két fogalom nem azonos.
Antarktisz = déli sarkvidék, amely a 60. szélességi körnél délebben fekvő területet jelenti.
Antarktika = a legdélebbi földrész, az Antarktisz régióján belül található.
Bár nem állam, és felszínén is csak el nem ismert területi igények léteznek, rendelkezik saját zászlóval.

A két elnevezés jelentése eltérő ugyan, hazánkban a köznyelv mégsem tesz különbséget közöttük: a sarkvidéket és a földrészt is Antarktisz néven ismeri. Jelen cikkem olvasásakor viszont érdemes figyelni a különbségekre a könnyebb érthetőség kedvéért.

2. Kié az Antarktika?

A földrész nem tartozik egyik állam területéhez sem. Az 1959-ben megkötött Antarktisz-egyezmény alapján a szerződő államok kutatási célokra használják e hatalmas területet. Több ország bejelentette az Antarktika egyes területeire igényét, de azok nem kerültek elismerésre.
(Az egyezmény rövid ismertetéséhez a link a cikk végén található)

A földrész gazdag ásványi kincsekben, amelyek kitermelése az extrém hideg miatt igen költséges lenne. Található itt arany, vas, szén, földgáz és kőolaj is, de ez az egyezmény értelmében 2048-ig tilos a kitermelésük. Reméljük ez a határidő az egyezmény módosításával még sokáig kitolódik majd.

3. Mekkora az Antarktika?

A területe 14.200.000 km². Ha összevetjük ezt más ismert jellegzetes területek méretével, akkor meglepő eredményekre is juthatunk.

A) Közel kétszer nagyobb, mint az Amerikai Egyesület Államok legfőbb szárazföldi területe ("US mainland area" 7.663.941/ 14.200.000 km²)
B) Nagyjából másfélszer nagyobb Európánál (10.180.000/ 14.200.000 km²)

C) Közel kétszer nagyobb Ausztrália államterületénél (7.741.220/ 14.200.000 km²)
D) Nagyjából hat és félszer nagyobb Grönlandnál (2.166.086/ 14.200.000 km²) - tehát nem Grönland a világ legnagyobb szigete, hanem Ausztrália (mint állam) mert Ausztrália és Óceánia földrésze nem csak az ausztrál államból áll, ami így nem önálló földrész [ld. a C) pontban írottakat és a wikipédiát ITT].
E) Közel fele akkora, mint Afrika (29.648.481 /14.200.000 km²)

Az összehasonlítást kerekítéssel végeztem, ám így is látványos az összevetés, különösen a képeken.

4. Hány ember és milyen állatok élnek az Antarktikán?

Állandó népessége 800 és 1000 fő közötti. Őslakossága nincs, évente kb. 4000 fő fordul meg ezen a hatalmas földrészen mindenkit bele értve. Az állandó népességét a jelenleg ott üzemelő állandó kutató állomások személyzete teszi ki. Megjegyzem rengeteg olyan kutató állomás létezik, amelyek csak a nyári hónapokban üzemelnek, az ideiglenes állomásokkal együtt 2019-es adatok szerint összesen 80 állomás található ott.

Az állatvilágáról lexikonokat lehetne írni. Engem olyan különlegességek ragadtak magukkal, mint a császárpingvin, adélie-pingvin, a leopárdfóka és a kardszárnyú delfin, amely delfin faj teljes populációjának 70%-a az antarktiszi sarkvidéken él.

A felvetés önagában is vicces, ám világjárásom alatt bőséggel találkoztam olyanokkal, akinek ez nem volt egyértelmű, ezért leírom, hogy itt bizony nem vadásznak pingvinekre jegesmedvék, mert itt pingvin ugyan van, de jegesmedve az északi sarkvidéken él, ezért ők legfeljebb állatkertekben találkozhatnának.

5. Milyen hideg van ott és mennyire napos az Antarktika?

A hőmérsékletet befolyásolja a földrész elhelyezkedése és az is, hogy ebből eredően az év felében teljes sötétség, majd az antarktiszi nappalokon 24 órás a teljes napsütés is. Az igazi nyár itt a november végétől február elejéig tart, tehát a nyár akkor van, amikor Európában a tél, és nyáron hidegebb van, mint Európában télen.

Az évi középhőmérséklet -49 °C.
Itt mérték a Föld legalacsonyabb hőmérsékletét, ami -93,2 °C. Ez a mérés 2010-ben történt, azóta sem mértek hidegebbet sem ott, sem a világ más részén.

Földünk két sarkán (pólusán) gyakorlatilag fél évig tart a nappal, és fél évig az éjszaka. A déli sarkon minden évben szeptember 23 körül kel fel a nap, és március 21 táján nyugszik le. Ebből következik, hogy november-február sávban látogatják a legtöbben a kontinenst. Az egész évben ott élő kutatók bizony fél éven át nem látnak még minimális természetes fényt sem.

6. Tényleg a legszárazabb kontinens?

Nem tévedés, nem a közel kétszer nagyobb Afrika a legszárazabb a kontinensek közül. Afrikában bőséggel található folyó, vannak tavai és esők is. Tehát a víz folyékony halmazállapotban található meg, így azonnal, olvasztás nélkül hasznosul és hasznosítható. Ezzel szemben az Antarktikán nincsenek folyók, a tavak vize befagyott és sokszor jóval a felszín alatt találhatók. Vizet a jégből lehet nyerni, amihez rengeteg tüzelő anyagot kell felhasználni, ami jellemzően gáz. Az egyik tava ugyan nem fagyott be, de abban sós víz található és mélyen a felszín alatt terül el.

7. Itt található a legnagyobb jégtömeg a Földön?

Igen, az Antarktikán található meg a világ édesvízből álló jegének 90 százaléka, ami nem csupán egybefüggő jég, hanem a világ ivóvíz készletének 70 százalékát teszi ki. A jég akár 4 km vastag is lehet.

8. Milyen magasan van a déli sark és melyik ott a legnagyobb hegy?

Az Antarktisz nem lapos kontinens. A legmagasabb hegye a Mount Vinson, amelynek 4892 méteres csúcsa magasabb, mint a Mont Blanc csúcsa, amihez csak 4808 métere kell felmászni. A Vinson csúcsát 2019 januárjában értem el, az erről szóló expedíciós beszámolóm itt olvasható. Az Antarktisz leghosszabb hegysége, a Gamburcsev 1200 kilométernél is hosszabban terül el, ami nem mondható rövidnek.

A déli sarkpont 2.835 méter magasan található az Amundsen-Scott kutatóállomás mellett, tehát igen messze a tengerszinttől, alatta 2700 méter vastag a jég.

9. Születtek az Antarktikán emberek?

Igen, vannak olyanok, akiknek a szülőhelyük az Antarktika. Elsőként 1978-ban az argentin Emilio Marco Palma született ott, rajta kívül pedig további 10 ember születési bizonyítványában szerepel helyszínként az Antarktika.

10. Milyen ott a turizmus?

Az Antarktisz régió és az Antarktika földrész már a a nyolcvanas évektől turisztikai céllal is látogatható. Fontos szabály az Antarktisz-egyezmény szerint, hogy nem maradhat a turisták után semmilyen hulladék a földrészen, úgy kell hátra hagyni, ahogy érkezésükkor találták. Itt a "semmilyen hulladék" kifejezés szó szerint értendő, ami a szervező cégeknek komoly logisztikai feladatot jelent, mert a mobil wc-nél komolyabb megoldásokat kellett találniuk, mert a szezon közben és a végén is mindent el kell szállítani repülővel.

A nyári hónapjaiban lehetséges itt
- megfigyelni császárpingvineket,
- túrázni az antarktiszi hegyek között,
- hegymászóként fel lehet jutni az akár 4000 méter feletti csúcsokra,
- részt vehetünk az Antarktisz maratonon,
- lehetséges ejtőernyőzni repülőgépről,
- el lehet jutni a déli-sarkra sível, gépkocsival, repülővel és kerékpárral is,
- sétarepüléseket lehet tenni,
- és akár hajózni is lehet az Antarktika körül.

Akik 2021. december 4-én az Union gleccser táborában jártak, még teljes napfogyatkozásban is részük volt.

Bármelyikben élményben van is része valakinek, soha nem fogja elfelejteni a kalandot. Nem sokan vannak, akiknek az idejébe belefér egy látogatás az Antarktiszon (2-3 hét távollét otthonról november-február sávban), persze kihívást jelent a részvételi költségek előteremtése is. Akinek viszont lehetősége nyílik rá, feltétlenül ragadja meg az alkalmat, és utána meséljen róla minél több embernek! Az Antarktika egy olyan hely, ahová én magam is visszavágyom. Javaslom, hogy a bejegyzés végén ajánlott kapcsolódó cikkeket se hagyja ki senki.

Emilclimbs
Dr. Neszmélyi Emil
A végelszámolásnál csak az emlékek számítanak majd 

Kapcsolódó cikkek:
- Antarktisz- Vinson- Antarktika: az életre szóló kaland
- Mielőtt a katasztrófa odaért: Ausztrália csúcsán jártam
- Everest - Életmentés rekord magasságban
- 7 földrész hegycsúcsai, avagy mi az a Seven Summits expedíció sorozat?