NIMSDAI ÖRÖKSÉGE A TELJESÍTMÉNY, HIBÁK ÉS INSPIRÁCIÓ TÜKRÉBEN
- KITEKINTÉSSEL A MAGYAR KRITIKUSAI HITELESSÉGÉRE
Jelen írás nem törekszik Nirmal Purja Magar "Nimsdai" minden teljesítményének teljes részletességgel történő felsorolására, az életében tevékenységével kifejtett összhatást célozza visszaadni, továbbá a közelmúltban elhunyt, Reinhold Messner által is elismert hegymászó irigyeinek magyar vonaláról is szó esik kitekintésként.
Nirmal Purja Magar nepáli születésű, de brit állampolgárságú hegymászó volt, 43 évet élt. Neve is mutatja, hogy nem serpa volt, hanem a katonai hagyományairól ismert nepáli magar népcsoporthoz tartozott. Egy extrémsportoló, aki a világ tizennégy nyolcezres hegyének oxigénpalackos megmászását elsőként rövidítette le évekről hónapokra, majd palack nélkül is rekorderré vált. 2026. július 30-án a pakisztáni Broad Peak-en abban a lavinabalesetben vesztette életét, amelynek több szervező cég mászóiból álló alkalmi expedíciójának mind a tíz tagja áldozatául esett. Nimsdai temetésére katonai tiszteletadás mellett 2026. augusztus 26-án került sor az angliai Milton Abbey-ben, Dorset megyében.
1983. július 25-én született. Apja és három idősebb testvére gurkha volt a brit hadseregben, ezért ő is ezt karriert választotta. Hat évig maga is gurkhaként szolgált, majd ő lett a legelső nepáli, akit felvettek az elit SBS-hez a Brit Királyi Haditengerészetnél (a legendás SAS tengeri testvéralakulatához), ahol további 10 évet töltött, életében sokszor vett részt éles harci bevetéseken.
Az első nyolcezres hegyét, a Dhaulagirit 2014-ben mászta meg, az Everestet pedig 2016-ban teljesítette először. 2017-ben részt vett a Gurkha brit Everest expedíció vezetésében és szervezésében, szintén az Everesten. Ezek ekkor még kivétel nélkül 7000 méter fölött megkezdett oxigénpalack használatával elért sikerek voltak, ami természetesen nehéz és veszélyes, de más sportág a még jelentősen nehezebb és még sokkal veszélyesebb palack nélküli teljesítésekhez képes. 2018-ban II. Erzsébet királynő a Brit Birodalom Rendjének Tagja kitüntetést adományozta neki az extrém magaslati hegymászásban addig elért eredményeiért.
Ezután célja lett, hogy megmássza mind a tizennégy 8000 méternél magasabb hegyet, ráadásul rekordidő alatt, hét hónapon belül. Korábban ez közel 8 évbe tellett, ami viszont oxigénpalack nélküli eredmény volt, ezért valójában nem ennek megdöntését, hanem egy másik sportágban, a palackos mászások világában célozta meg egy új – akkor még elképzelhetetlennek tartott – világrekord felállítását, ami a csúcsmászások alkalmával használt oxigénpalackkal sem tűnt megvalósíthatónak. A célból terv született, majd Nimsdai nekilátott a teljesítésnek. A tervét még anyagilag nem támogatta ekkor senki, a legtöbben lehetetlennek tartották teljesíteni azt, ezért szponzorok sem álltak mögé.
A KIHÍVÁSÁT „PROJECT POSSIBLE” NÉV ALATT INDÍTOTTA EL
A projekt finanszírozásához hatalmas kockázatot vállalt, azonosult sir Edmund Hillary híres mondásával, mi szerint „kockázat nélkül nincs győzelem”. Nem volt pénze a megvalósításhoz, de még a megkezdéséhez sem, ezért kilépett a brit hadseregből, amivel a források szerint lemondott a jóléti megélhetést biztosító későbbi nyugdíjáról, és a saját angliai házára is jelzáloghitelt vett föl az expedíciók elindítása céljára szerzett kölcsön biztosítékaként. Ha sikertelen lett volna a vállalkozása, akkor könnyen nulláról indulhatott volna újra az élete a harmincas éveinek derekán. Végül 2019. október 29-én a kizárólag Kínából mászható Sishapangmán fejezte be a sorozatot 189 nap, tehát hat hónap és hat nap alatt.
Az eredmény eléréséhez egy felkészült serpa hegyivezetőkból álló támogató csapatot állított össze, akik a sikerben általa is elismerten hatalmas szerepet vállaltak, az elkészült a „14 hegycsúcs: Semmi sem lehetetlen” című Netflix filmben, és a „Beyond Possible” című könyvében méltatta is őket, lévén a korábban lehetetlennek tűnő feladat végrehajtása összehangolt csapatmunka eredménye volt.
Nimsdai személyisége és az új expedíciós megvalósítási stílusa egyszerre váltott ki elismerést emberek millióiból és erős negatív kritikát a hozzájuk képest jelentős kisebbséget képező, klasszikus purista alpinizmus azon hívei körében, akik számára a palack nélküli és magashegyi kísérőt is nélkülöző nyolcezres mászásokon kívül nem létezik más, továbbá általánosan az irigységre hajlamos emberek körében is világszerte. A téma iránt nyitott többség viszont rajongott érte és inspirálódott eredményeiből. A Project Possible mászásainak csúcsmászó szakaszában palackozott oxigénnel és az egyes hegyek közötti utazásokhoz gyakran helikopterek használatával haladt, mert ezek nélkül a kitűzött fél év közeli időkeret nem lett volna tartható. Ez alapján a Project Possible egyúttal jelentős logisztikai áttörést is hozott, a rekord idejű mászóteljesítmény mellett a nyolcezresek mászásának palackos változatában. Amikor a legendás Reinhold Messner is elismerte a teljesítményét, akkor e gesztushoz képest a fanyalgók kritikája a világ többsége számára háttérbe szorult.
A hangos kisebbség soha nem érdekelte Nimsdai-t, erről személyesen beszélgettem vele még 2021-ben az Everesten. Egyrészt azt vallotta, hogy a kisebbség, ha hangos, attól nem válik többséggé. Másrészt, mivel a palackos mászások és a palack nélküli teljesítés két különböző sportág - vagy akinek úgy tetszik - műfaj az expedíciózásban, ezért ez a helyzet olyan volt számára, mint amikor egy uszonyos úszót sem érdekli, ha az eredményét a hagyományos úszás világa nem jegyzi, miközben a saját műfajának sportolói és támogatói által elismert és inspiráló a teljesítménye. Mindkettőben igaza van, az első gondolat kifejezetten találó a hangos kisebbségről.
AZ ELSŐ MEGLEPŐ HIBÁK ÉS AZ ÚJRATELJESÍTÉS IGÉNYE
A későbbi szakmai vizsgálatok rámutattak arra, hogy a 2019-es rekord projekt során vertikálisan akár kb. 10 méter híján nem érte el két hegy, a Manaslu és Dhaulagiri legmagasabb pontját, ezért amikor 2021-ben visszatért ezekre a hegyekre, ezt a Project Possible teljesítésre igazolt Guinnes-rekordját újraminősítették ennek megfelelően. Ez valamiért nem csökkentette a népszerűségét, az új eredmény is rekordnak számított, viszont meglepően ezt a malőrt nyilvánosan soha nem ismerte el. Ezeken kívül később sokszor érte jogos kritika a magas kockázatvállalási tűréshatára miatt is, olyan lavinaveszélyben is elindult hegymászó ügyfeleivel, amiben más nem vállalta ezt a kockázatot.
AMI BEÁRNYÉKOLTA NIMSDAI SZEMÉLYÉT
A legerősebb árnyék akkor vetült rá, amikor két külföldi hegymászónő azt állította, hogy 2022-ben és 2024-ben Pakisztánban és Katmanduban Nimsdai zaklatta őket, azzal, hogy akaratuk ellenére szexuálisan közeledett feléjük. Nimsdai a vádakat tagadta, majd mindenki érdeklődve várta a rendőrségi nyomozás eredményét. Ezután meglepő dolog történt, az ügyekben nem született elmarasztaló ítélet vele szemben, de még nyomozás sem indult meg sem Nepálban, sem Pakisztánban, ugyanis a két hölgy egyike sem tett feljelentést. Ez idő tájt viszont sok üzleti riválisának szúrta a szemét Nimsdai üzleti növekedése, és több fronton törekedtek arra az anyagilag vele ellenérdekelt körök, hogy kiszorítsák őt és vállalkozását, az Elit Exped nevű expedíciós szervező céget Nepálból és Pakisztánból is, ezért Nimsdai szimpatizánsaiban és rajongóiban világszerte merült föl a kétely, hogy ha a zaklatási panaszok valótlanok, akkor azok akár ezekkel a kiszorítási törekvésekkel összefüggésben állhattak, különösen a tényleges feljelentések hiányában. Ezekről az ügyekről viszont nem lehetséges határozottan állást foglalni jogerős ítélet nélkül, viszont, ha történtek zaklatások, akkor kizárólag az a helyes álláspont, hogy mélységesen és tettarányosan elítélendő minden ilyen cselekmény. Viszont amennyiben nem történtek meg ezek, akkor a gyanú feltétel nélküli elfogadása ellen szól a 2017-ben indult híres és hírhedt „Me Too” mozgalomban zaklatások elkövetésével alaptalanul megvádolt áldozatok esete, ami óva kell intsen mindenkit attól, hogy a konkrétumok személyes ismerete vagy jogerős elmarasztaló ítélet nélkül akármelyik álláspontra helyezkedjen.
Ügyvédi irodánkkal hatékonyan segítettünk zaklatás áldozatainak az elkövetők felelősségre vonásában és jogi igényeik érvényesítésében, de abban is volt részünk, hogy zaklatással alaptalanul meggyanúsított személy is igazságot találjon, kiderüljön ártatlansága. Fontos konklúzió, hogy nem szabad jogerős bírói ítélet hiányában senkit sem bűnösnek tekinteni, az viszont tény, hogy ezekkel a gyanúsításokkal árny vetült Nimsdai személyére, az ügy ténylegesen a megoldatlan szürke zónában maradt. Érdekesség, hogy a rajongónak száma világszerte ezen árnyak ellenére továbbra is többmilliós volt, ezek az emberek vélhetően Nimsdai védekezésének adtak hitelt inkább, mint ahogy vannak, akik a bűnösségében hisznek jelenleg is. A tárgyilagos megközelítés az, hogy nem tudni, mi az igazság.
JÓTÉKONYSÁG, KÖRNYEZETVÉDELEM, A KÖZÖSSÉG TÁMOGATÁSA
Sokan nem tudják, irigy kritikusai pedig nem említik azt, hogy Nimsdai a sikeres üzleti vállalkozásai mellett nem feledkezett meg arról sem, hogy visszaadjon a Himalája és a Karakórum népeinek a saját céges bevételeiből, amiket ezeken a földrajzi területeken vezetett kereskedelmi expedícióiból realizált. 2022-ben megalapította a Nimsdai Alapítványt, amin keresztül támogatta az iskolai oktatást, a környezetvédelmet, a katasztrófavédelmet és az épületrestaurációs programokat. Korábban az alapítvány „Big Mountain Clean Up” projektje keretében 500 kilogramm hulladékot szállítottak le Manasluról, 632 kilogrammot az Everestről és 492 kilogrammot a K2-ről. Az alapítványa egyik legnagyobb vállalkozása a Porter House (Teherhordók Háza) megépítése volt Lobuche településen 5.030 méter magasan, amit hivatalosan 2026. júniusában nyitottak meg. Ebben egyszerre akár 100 magashegyi teherhordó számára biztonságos és kényelmes szállást biztosítanak az Everest alaptábor útvonalán ingyenesen, amivel a munkakörülményeiket javította Nimsdai az alapítványán keresztül. Korábban hasonlót senki nem biztosított a teherhordók számára ingyenesen, gyakorlatilag ott aludtak, ahol megtűrték őket: hotelek konyhájában vagy más méltatlan helyeken.
Az alapítvány tanulmányi ösztöndíjakat biztosított, és infrastruktúra-fejlesztést is támogatott a korábbi nepáli és pakisztáni természeti katasztrófák után, továbbá segélyeket is nyújtott az ekkor anyagi értelemben rászorulók számára. Szomorú és tragikus egybeesés, hogy 2026. augusztus 26-án, Nimsdai angliai temetésének és a róla tartott katmandui megemlékezés napján történt meg a hatalmas villámárvíz katasztrófa Nepálban a Rasuva körzetben, de a Nimsdai Alapítvány az alapító halálát követően is megkezdte a bajbajutottak és a mentési tevékenységek támogatását. Ebből látható, hogy működőképes az alapítvány Nimsdai hiányában is.
NIMSDAI NEGATÍV KRITIKUSAI MAGYARORSZÁGON ÉS A HITELESSÉGÜK KÉRDÉSE
Nimsdai halála óta született hazai bírálataival összefüggésben sokan kerestetek meg a követőim közül azzal, hogy a hazánkban Pintér László mint hegymászó témák fő kritikusa – aki a Nimsdai-t negatívan kritizálók hazai büszke vezéralakja – a halott extrémsportoló eredményeit és pozitív hatását semmibe veszi a tiszteletlen hangvételű és a kellő tárgyilagosságot nélkülöző negatív kritikáival, ami zavarja sokak igazságérzetét. Leginkább azért, mert a halálát követően szinte azonnal írt ilyeneket legutóbb. Többen fejeztétek ki értetlenségeteket amiatt, hogy Pintér László mint 7-8 ezres magashegyi mászó „hogy viselkedhet így egy másik hegymászóval a halálát követő ilyen rövid időn belül”? Annak emberi megítélését rátok bízom, hogy a saját személyisége, sokszor megnyilvánuló irigysége és erkölcsi értékrendje alapján László ezeket miért tette így és ekkor, jogotokban áll kritizálni őt emiatt, hiszen nyilvánosan formált véleményt. (Az irigység tüneteinek könnyű azonosítása érdekében ajánlom dr. Almási Kitti nagyszerű könyvét, amit céges előadásaimon is sokszor ajánlottam már.)
Nyomatékkal írom, hogy nem foglalkozom László írásaival már évek óta, néhány személyeskedő és a kellő tárgyilagosságot nélkülöző kritikai írását olvastam több mindenkiről korábban, az is bőven elég volt belőle. Jelentős eltéréssel érdeklődünk az extrém sportok iránt, az emberek inspirációja is idegen a számára, ő inkább a visszahúzásban próbál jeleskedni, ilyen irigy hangvételű írások tanulmányozására szerencsére nincs időm. Tehát jelenleg Nimsdai kapcsán és Lászlóról tévesen feltételezett 7-8 ezres hegyeken szerzett tapasztalatai vonatkozásában foglalkozom vele. Védelmembe kell vegyem Lászlót, ő soha nem állította magáról azt, hogy 7-8 ezer méteres hegycsúcsokat mászott volna meg, ilyen teljesítményre nem volt még képes. Tehát konkrét személyes tapasztalatok és teljesítmény hiányában kritizálta negatívan több alkalommal Nirmal Purja teljesítményeit. 2017-ben bejegyzést írt a Mozgásvilág oldalán arról, hogy miként nem tudta megmászni a csupán túracsúcsnak számító nepáli Island Peak-et, és kellett visszafordulnia a csúcsmászásra való alkalmatlansága okán 5800 méter körüli magasságról serpa hegyivezetői kísérettel, miközben társai felértek a hegy 6189 méter magas csúcsára. Későbbi években sem tért vissza megmászni a hegyet, amit egyéb iránt kifejezetten sajnálok, nagy élmény lehetett volna neki. Az írása ismeretében nyilvánvalóvá vált számomra már régen, hogy negatív teljesítmény-kritikusként nem hiteles személy számomra még palackos mászások világában sem a 7-8 ezer méteres témákban, és ezzel nagyon sokan voltak és vannak ugyanígy tág környezetemben, ehhez a személyes tapasztalata, és a megfelelő teljesítőképessége egyaránt hiányzik. A Komarnicki.hu hétezres hegyek csúcsát is megjárt Kunos Gábor által igényesen vezetett magashegyi adatbázisa is megerősíti, hogy László nem szerzett mászóként tapasztalatot 7-8 ezer méter fölötti expedíciókon még oxigénpalack használatával sem. Viszont tény, hogy hegyivezető segítségével - Phurba Namgyal Sherpa - tett kísérletet még az Island Peak megmászására is, amit ha más „merészel” megtenni egy hegyen, és erről hírt is ad mondjuk a közösségi médiában, akkor azonnal hegyi turistának tartja őt László, és jó eséllyel megkezdi a boszorkányüldözését saját Facebook csoportjában, holott ő maga is így próbálkozott, sikertelenül. Érdekesség, hogy az Island Peak csúcsát eddig közel 70 magyar mászta meg, és ezernél is több olyan ember, akik később az Everestet oxigénpalack használattal teljesítették, egyúttal az online elérhető becslések szerint összesen több tízezren jártak e népszerű túracsúcs legmagasabb pontján napjainkig, relatíve kevés visszafordulás mellett.
Szerintem László szakedzői diploma hiányában is biztos rendelkezik bizonyos elméleti ismeretekkel és adatokkal pozitív, elemző írásokhoz, de személyes releváns extrém magashegyi mászó tapasztalata és teljesítménye hiányában csupán nagyrészt elméleti alapon fogalmaz meg negatív bírálatot bárkinek a 7-8 ezer méteres expedíciós teljesítményével szemben, sokszor értéktelenséget megállapító tartalommal. Ilyen előélettel írt tehát negatív kritikákat Nimsdai teljesítményéről is még életében, majd halálát követően szinte azonnal folytatta ezt, és ezzel mások kegyeleti érzéseit teljes mértékben figyelmen kívül hagyta. Mindezt Reinhold Messner Nimsdai-t méltató véleménye ellenére tette, akinek hitelességét jellemzi, hogy elsőként szólóban mászta meg az összes nyolcezres hegyet oxigénpalack nélkül, ezért világszerte mérhetetlenül többen adnak a véleményére, mint itthon Lászlóéra. A negatív kritikai vélemény megfogalmazáshoz egyébként joga van Lászlónak és a hozzá a csoportjában e téren csatlakozóknak is - bár közöttük sem hemzsegnek a 7-8 ezres mászók, ami a hitelesség hiányának tekintetében ugyanazt eredményezi - viszont emiatt őket is ugyanilyen jogosan érheti kritika.
László meggyőződése, hogy a saját 2-4 ezer méteres Alpokbeli mászásai és a sikertelen Island Peak próbálkozása már elég ahhoz, hogy személyes tapasztalat híján is azt írjon negatív kritikaként, amit akar a 8 ezres palackos teljesítményekről is, mert ezek a jóval alacsonyabb magasságban szerzett tapasztalatai szerinte hiteles kritikussá teszik őt ehhez, és pótolják a személyes tapasztalatának és teljesítményének hiányát, lévén mindezek kiegészülnek az elméleti ismereteivel. Ez nyilvánvalóan nem így van, ez tévedés, ugyanis jóval 7000 méter fölött lehet olyan magasságban járni, ahol már egyáltalán nem tud alkalmazkodni az emberi szervezet a kegyetlen körülményekhez, amelyek között létezni és teljesíteni sokkal nehezebb feladat az alacsonyabban szerzett élményekhez és alkalmazkodást lehetővé tévő hatásokhoz átéléséhez képest. Magam is áthaladtam sokszor 5800 méteren, 7200 méterig nem használtam palackot az Everesten, és hosszú időt töltöttem ott a halálzónában palackkal az Explorer's Grand Slam elveit követve (abban a kihívásban minden neves teljesítő is használt az ehhez palackot), így a gyakorlati megéléseim alapján és egyetemi szakedzői tanulmányaim szerint is, továbbá más, nyolcezres hegyeket palackkal vagy palack nélkül megmászó ismerőseim szerint is (köztük további két MSC. szakedzővel) az 5800 méter a 7-8 ezer méteres magasságokra nem ad megfelelő tapasztalatot a hiteles negatív kritikákhoz. Akik szerint elmélettel mégis pótolható a teljes hitelességhez alapvetően szükséges 7-8 ezres tapasztalat, azok esetén ez a véleményük a Dunning-Kruger hatás megnyilvánulása. Továbbá joggal tarthatja róluk is bárki, hogy oda kell menni, és jobban kell csinálni a kritizáltakhoz képest, mert addig nem lehetnek hitelesek a degradáló fanyalgásukkal, inkább váltsák fel az elméletet a gyakorlattal, ha fizikailag képesek rá és szerintük ezek annyira könnyű teljesítmények.
Én azok népes táborához tartozom, akik negatív kritikákat megfogalmazó emberek hitelessége érdekében elvárják tőlük azt, hogy rendelkezzenek közvetlen személyes tapasztalattal pontosan arról a teljesítményről, amit így bírálnak, különösen akkor, ha értéktelennek kívánjak azokat beállítani. László szerintem derekasan teljesített az Island Peak-en, haladt, amíg képes volt rá, és bölcsen visszafordult, amikor a feladat már túlnőtt rajta. Ám az írásában megjelenített nehézségek egy jelentősen magasabb szintjét kell átéljék például a palackos mászók a halálzónákban akár kevés, akár sok palackot használnak a mászáshoz egy nyolcezres hegyen. Tény, hogy nincs személyes tapasztalata Lászlónak például e zónában fellépő extrém magaslati hatások (kiváltképp az ott uralkodó alacsony légnyomás és szervi működési különbségek stb.) megéléséről, továbbá ezek élettani hatásairól sem. Mindezeken túl soha nem kellett kockáztatnia azt, hogy ha nem tudja elhagyni a halálzónát időben, akkor egyszerűen meghal akár még palackos mászóként is. Neki az 5800 méterig átéltekről van személyes tapasztalata, ha ilyet kritizál, hitelesen teszi.
Általánosságban személyes tapasztalat hiányában senki sem hiteles, aki negatív bírálatot fogalmaz meg az élet bármely területén más teljesítményéről, így sem a sportban, sem az üzleti, sem a magánéletben, sem pedig a jogi életben azok számára, akik elvárják a személyes tapasztalatokat ehhez. Fontos, hogy negatív kritikákról írok, nem pedig tudományos elméleti kutatási módszertanokról és a velük járó elméleti tudományos kritikákról. Az extrém magaslati teljesítések esetén és extrém sarkköri teljesítmények alkalmával a hitelességhez bizony kell a személyes tapasztalat, az a hitelesség érdekében nem pótolható elméleti tudással és következtetésekkel, sem pedig személyeskedéssel vagy indulatokkal.
Vallom, hogy soha ne fogadj el negatív kritikát olyantól, akitől tanácsot sem kérnél. Pintér Lászlótól tanácsot nem kérnék soha semmiről, a tapasztalatai és személyisége ehhez nem megfelelőek számomra, és bizonyosan még sokak számára sem, így a negatív kritikái sem hitelesek. Nimsdai teljesítményének negatív kritikái kapcsán is azt a megközelítést javaslom azoknak, akiknek László negatív megnyilvánulásai nem tetszenek, hogy ha egyetértenek a fentiekkel, akkor ne tartsák hitelesnek és reagáljanak ennek megfelelően. Esetenként erre emlékeztethetitek őt hozzászólásaitokban is - értesültem, hogy ezt egyre többen meg is teszitek - hiszen őt az Island Peak is „megette reggelire” (ezt ő maga ismerte el szó szerint az írása címében), ezért jogotokban áll ezt a véleményt képviselni róla.
Természetesen elfogadom, hogy vannak olyanok is, akik kedvelik őt, és akik számára mindegy, hogy van-e releváns közvetlen tapasztalata egy negatívan kritizáló személynek kritikája célpontjáról, akár Nimsdai teljesítménye esetén is. Ők nyugodtan értsenek egyet Lászlóval mint közvetlen tapasztalat nélküli kritikai forrással, ez nekik áll jogukban. Nem kívánja senki megváltoztatni a véleményüket, ők sem fogják tudni megváltoztatni az ezzel ellentétes véleményeket - különösen nem személyeskedő indulatokkal - mindkettő így marad, és ez így rendben is van. Csak épp tiszteletben kellene tartani, ha valaki ellenvéleményen van, gyerekes dolog ellenségként kezelni emiatt bárkit, annak az ideje már hazánkban is elmúlt.
Előre bocsátom, hogy a fentiekre a tipikus reakció az szokott lenni, hogy a negatív kritikák fenti hívei elkezdik az ellenvéleményen lévők leértékelését és bennük hibák keresését, ám ezzel nem változnak Lászlóról a fent leírt tények. Írhatom általánosan úgy is, hogy „ha Sanyi hiányossága kiderül, attól ez nem szűnik meg, ha az erre a figyelmet felhívó Béla hibáit elkezdjük keresni” avagy "az egyik ember szifilisze másvalaki tripperére nem lesz orvosság". A tapasztalati hiányosságokat meg lehet szüntetni, Pintér László minden további nélkül felmászhat még 7-8 ezer méter magasra a jövőben. Őszintén kívánok neki ehhez sok sikert, de mindenekelőtt rendkívül alapos edzés felkészülést. Ha egyszer belép a halálzónába is, akkor máshol nem tapasztalható, életre szóló élményt szerez magának, egyúttal az irigysége is enyhülni fog.
Szintén sokan kértétek, hogy peres ügyvédként ismét írjak arról, hogy hol a határ a negatív kritikák megfogalmazásában, erről már máskor is nyilatkoztam. Emlékeztetőként tehát: a határ ott van, ahol azt a Polgári törvénykönyv és a Büntető törvénykönyv nyomatékosan kijelöli. Aki azt átlépi, számoljon a következményekkel polgári jogi és akár büntetőjogi vonalon egyaránt, mert az sokba tud kerülni minden értelemben. Ha sérelmetekre történik ilyen, akkor keressetek, ügyvéd kollégáimmal segítünk.
NIMSDAI INSPIRÁLÓ HATÁSA A SPORTVILÁGRA ÉS A HÉTKÖZNAPI EMBEREKRE
A kitekintés után visszatérünk az alaptémához. Nimsdai inspiráló hatása abban is megnyilvánult, hogy teljesítményeivel számos Guinness-rekordot állított föl, amelyeket azóta már részben ugyan megdöntöttek, de a hegymászók és hétköznapi álmodozók sokasága Nimsdai teljesítményének hatására elkezdte a lehetetlent kihívásként látni más területeken is, amivel egyszer maguk is szembesülhetnek akár a hegyek vagy az explorerek világában, de akár a saját hétköznapi életükben is. Érdekesség, hogy az így inspirációt kereső és találó közvélemény számára még hazánkban is elő akarta írni annak a bizonyos Nimsdai által említett és írásomban fent hivatkozott kritikus kisebbségnek az irigykedő magyar változata azt, hogy a palackos teljesítményekből nem inspirálódhatnak, mert azok teljesen értéktelenek. Ezzel a többség itthon sem értett egyet, és a világban megjelent kritikák ellenére Nimsdai inspirációs hatása is hatalmas volt, és erős maradt hazánkban is.
A K2 ELSŐ TÉLI MEGMÁSZÁSA
2021. január 16-án történt, hogy Nimsdai és kilenc nepáli hegymászó sikeresen teljesítették a K2 első téli megmászását, ami az utolsó olyan nyolcezres hegy volt, amit télen még korábban senki nem mászott meg. A hegycsúcsra karöltve érkezett 10 nepáli születésű hegymászó közül Nimsdai volt az egyetlen, aki a mászáshoz nem használt oxigénpalackot a videófelvétel tanúsága és a társai beszámolója szerint. Ezt is szintén sokan kérdőjelezték meg a fanyalgók közül. Egyébként ez a palackkal mászóknak is veszettül nagy teljesítménye volt, amit azóta sem tudott még más megismételni.
ÉLETMENTŐ AKCIÓKBAN VÁLLALT SZEREPE
Még katonaként vált ösztönössé benne a bajbajutottak megmentése. A Project Possible során segített megmenteni a malajziai hegymászót, Chin Wui Kint az Annapurnáról (8.091 m), aki később kórházban sajnálatosan hunyt el, de azzal, hogy Nimsdai és csapata a megmentésével foglalatoskodott, esélyt kapott az életre, miközben a projekt késedelmet szenvedett. Nimsdai vállalta, hogy időt veszít, de visszatérnek megmenteni a bajbajutottat. Hetekkel később Kancsendzöngán (8.586 m) saját oxigénpalackjukat adták át társaival, miközben megpróbálták megmenteni az ott a halálzónában bajbajutott mászókat (megjegyzés: ezen a hegyen ilyen segítség hiányában is vesztette életét 2013-ban a legendás Erőss Zsolt és a zseniálisan tehetséges Kiss Péter), továbbá Nimsdai 2023-ban egy helyi katonatiszt, Khatri százados megmentésében vett részt az Everest halálzónájából a nepáli oldalon.
PALACK NÉLKÜLI NYOLCEZRES MÁSZÁSAI
Palackos nyolcezres mászások után átlépett a sokkal nehezebb és sokkal veszélyesebb palack nélküli kihívások világába a világ 14 nyolcezres hegyén. Ezeket a mászásait is minden esetben csapatban, és soha nem szóló teljesítményként végezte - ezt is azonnal kritizálták irigyei - miközben az Elit Exped nevű cégével százakat segített álmaik teljesítéséhez a palackos és palack nélküli mászások világában, valamint alacsonyabb hegyeken is, továbbá a Felfedező Grand Slam hegyi állomásain, a 7 Summits Sorozatban, továbbá a rövidebb, 111 km-es déli-sarki túrákon (Last Degree Challenge). 2024. október 4-én két év, négy hónap és 28 nap alatt befejezte mind a 14 nyolcezres hegy oxigénpalack nélküli megmászásának projektjét, amivel szintén világcsúcsot állított föl. Saját, 2026 júliusi közlése szerint 57 sikeres nyolcezres mászást hajtott végre, amiből 29 oxigénpalack nélküli teljesítésként szerepelt, amit nem szóló mászások lévén a hangos kisebbség köreiből természetesen megkérdőjeleztek itthon és világszerte is, a Guinness-rekordok könyve viszont nem.
ZÁRÓ GONDOLATOK
Nirmal Purja Magar megosztó, de a túlnyomó többség számára pozitív hatású egyéniség volt. Felesége, kislánya gyászolja, barátai és rajongói mellett. Magabiztossága és eredményei milliókat inspiráltak világszerte a céljaik elérésére, a legtöbbeket nem a hegyek világában, hanem a hétköznapi kihívásaikban. Másokat pedig feldühítettek, világszerte, így hazánkban is. Módszerei és eredményei kitolták az expedíciós kereskedelmi mászások korábban gondolt kereteit – különösen a palackos nyolcezres mászások területén – miközben felerősítették a vitákat az oxigénpalack használatáról, helikopterek szerepéről, a vállalható kockázat mértékéről, és az ismertség közösségi médiában történő növelésének helyességéről. Élete rendkívüli bátorságot, céltudatosságot, nagylelkűséget, sokszor kritikusan magas kockázatvállalást, fájdalmas kudarcokat és el nem hanyagolható megoldatlan kérdéseket is felölelt.
Ahogy az Everest Today is utalt rá, Nimsdai sporteredményei, Guinness-világrekordjai, a világszerte milliókra kifejtett inspirációs hatása nem törölheti el a reá vetült negatív árnyakat, ellenben ezek az árnyak sem törölhetik el mindazt, amit a magashegyi expedíciózás világában megváltoztatott, továbbá mind azt, amit az inspirációs, jótékonysági és életmentő tevékenysége körében valaha megvalósított, mert a tapasztalatok szerint legtöbben jelenleg is ezek alapján emlékeznek rá és ítélik meg őt.
Nyugodj békében, Nimsdai!
Velem egyetérteni továbbra sem kötelező, de a tiszteletteljes hangnem elvárt a véleményünk eltérése esetén is, én sem használtam más hangnemet sem ezúttal, sem korábban.
Dr. Neszmélyi Emil
| Explorer’s Grand Slam résztvevő | peres ügyvéd |
| Msc. szakedző (T.E.) | okleveles üzleti edző és coach (ELTE PPK) |
| Déli-sark teljesítő explorer | palackos Everest mászó |
🔄 A bejegyzés megosztásáért köszönet 🔄
A blogbejegyzéshez adatforrást és ismeretforrás az alábbiak biztosították saját ismereteimen túl:
- Pintér László írása: „Az Island Peak megevett reggelire” címmel
- Dr. Almási Kitty: Irigység, kibeszélés, rosszindulat... c. könyvének vásárlási linkje
- Everest Today: Nirmal 'Nimsdai' Purja Obituary
- Nepali News: The life and career of Nirmal “Nims” Purja
- A Dunning-Kruger hatás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning%E2%80%93Kruger-hat%C3%A1s
- Reinhold Messner Wikipedia oldal: https://en.wikipedia.org/wiki/Reinhold_Messner