A helyszínről jelentkezem, pár napja már Alaszka levegőjét szívom, Anchorage után jelenleg Talkeetnában vagyok, amely neve a Kutyabajnok című filmben vált ismertté, legalább is a legtöbb magyar számára, nyilván csak annyi időre, amíg e nevet el nem felejtettük és csak a film főbb jelenetei maradtak meg emlékeinkben. Jelen bejegyzésemben nem csupán a Denaliról, hanem Alaszkáról is írni fogok pár érdekességet, és el fogok oszlatni néhány tévhitet is, ami az egyik kedvenc elfoglaltságom egyébként is.

Hamarosan a felszerelés ellenőrzés következik, majd hétfőn elindulunk a Denali/McKinley hegy alaptáborába azért, hogy elinduljunk a 6.193 méter magas csúcs felé. Érdekes az átállás az alaszkai időzónára, mert korábban még nem jártam olyan helyen, ahol 10 óra volt a különbség hazánkhoz képest, ezért az átállás a szokásosnál is több időt vesz igénybe. Ez annak is köszönhető, hogy az év jelenlegi szakában nincs sötét éjszaka. Egészen indokolatlannak tűnő időpontokban sikerült éjszaka felébrednem, majd vagy sikerül vissza aludni, vagy nem. A legutóbbi két éjszaka már a legtöbbször igen. Viszont érdekes kérdés, hogy mennyire álljak át a nappali üzemmódra, hiszen a hegyen sokszor fogunk éjszaka haladni, mert akkor azért kicsit hidegebb van, ami pedig azért fontos, hogy stabilabb talajon járhassunk a gleccserek felszínén, és kisebb legyen a gleccserszakadékokba zuhanás esélye.

A Hét Földrész Hegycsúcsai Expedíció Sorozat (Seven Summits Series) állomásai közül ez a harmadik legmagasabb hegy az Everest és az Aconcagua után. Jelentős különbség az Everest-hez képest az, hogy nincsenek telepített táborhelyek, nincsen tábori kiszolgálás, hanem minden táborhelyet magunknak építünk ki és a teljes ellátmányunkat és felszerelésünket magunk szállítjuk a tervek szerint egy közel 30 kg-os hátizsákban és fejenként egy 40-50 kg tömegű szánon, amit magunk után fogunk húzni. A hegyen hulladékot hagyni nem lehet, tehát mindent magunkkal fogunk hozni, amit felviszünk majd. Az érkezés az alaptáborba kizárólag hótalpas repülőgéppel lehetséges, majd onnan indul a kaland. Az útvonalat az alábbi képen tökéletesen lehet követni.

A Denali táborai és csúcsa (forrás: climbalaska.org)

Az út a csúcsig a Kahiltna gleccseren kezdődik, majd a magaslati akklimatizáció szabályainak szem előtt tartása mellett 7-8 nap alatt lehetséges elérni biztonságban a csúcsot. Persze a biztonság figyelmen kívül hagyása mellett lehet ezt hamarabb is, de közülünk is mindenkit haza várnak, így nem fogunk fölösleges kockázatot vállalni. Én már nagyon várom, hogy végre hágóvas kerülhessen a bakancsomra.

A 6193 méter nem is olyan magas...

Sokan így gondolják, és tekintettel arra, hogy a nehezebb, északi oldalon jutottam föl az Everest csúcsára, még az is felmerülhet bárkiben, hogy ez a hegy nem is jelent kihívást a számomra. Ha ez a hegy könnyen teljesíthető, akkor vajon az elmúlt 10 évben miért csupán 45% a sikeres csúcstámadások aránya a kísérletekhez képest, tehát miért adja föl a kísérletezők közel fele?

Erre a válasz ijesztően egyszerű. Alaszkát három irányból határolja tenger vagy óceán. Északról a Jeges-tenger (ezt egyébként a tengeri tudományok nemzetközi világában Sarkköri-óceán néven ismerik), délről a Csendes-óceán, nyugati irányból pedig a Bering-tenger időjárása és szelei gyakorolnak komoly hatást Alaszka, így a Mt. Denali időjárására. Gyakran fordul elő az, hogy expedíciók kénytelenek feladni a csúcstámadást, mert akár 10 nap folyamatos viharban kell töltsék az idejüket egy helyben, majd emiatt vissza is kell forduljanak, amikor a hideg, a monotónia és a készleteik kimerülése elveszi a kedvüket a folytatástól. Ráadásul nincs olyan évszak, amelyben a komoly viharok valószínűsége csekélyebb lenne. Reménykednem kell abba, hogy bennünket jó idő fog kísérni, mert ha ez teljesül, akkor valóban igen nagy eséllyel juthatok föl a csúcsra. Addig pedig nincs más dolgom, mint pihenni és a felszerelésem meglétéről gondoskodni. Szerencsére ez is időigényes dolog, így eltereli a figyelmem az időjárás latolgatásáról.

Veszélyek a Denalin

Az északi sarkkör közelsége okán a hőmérséklet bármikor igen alacsony lehet. Mértek már -83°C-ot is mászási szezonban, ami önmagában is elegendő ahhoz, hogy egy ember megfagyjon. A magaslati betegség bármikor felütheti a fejét az agyban vagy a tüdőben, ami kialakulása esetén konkrét életveszélyt jelent, hiszen fulladáshoz vagy a szervezet teljes leállásához vezethet. Természetesen más betegségek is előfordulnak fertőzések formájában. Évente 1-5 ember leli halálát a Denalin, egy hete sajnos a hegy az idei első áldozatát követelte egy olyan hegymászó személyében, aki ráadásul már több nyolcezres hegyet is megjárt és nepáli sherpa volt. Ez a hegy is természetesen komoly kihívást és veszélyeket rejt magában.

Tehát senkit ne tévesszem meg a Denali "csupán" 6193 méteres a magassága, mert aki nem tiszteli a hegyet, biztosan nem igen fogja megmászni, ha pedig az időjárás rosszra fordul, akkor a tisztelet is kevés lesz ehhez. Az út hossza, amit konkrétan gyalog kell megtenni, nagyjából megfelel az Everest északi oldalán a csúcsig vezető út hosszának, természetesen a két magaslat közötti különbség okán az Everest jelentősen nehezebb és veszélyesebb, de a Denali megmászása sem véletlenül szerepel a Seven Summits messneri listáján.

Szóval... üdvözlet Alaszkából.

Emilclimbs
Dr. Neszmélyi Emil
Mert a legvégén csak az élményeink számítanak majd

 Források:

- https://hu.wikipedia.org/wiki/Denali
- https://www.livescience.com/40595-denali-mount-mckinley.html
- https://hu.wikipedia.org/wiki/Alaszka